Nagy terveim voltak a hétvégére. Egy, az előző héten látott beteg bakot szerettem volna elejteni. Akkor bár adott volt a lehetőség, a hivatásos engedélye nélkül nem mertem cselekedni.
Idő közben megkaptam az engedélyt. A délutánt ugyanazon a lesen terveztem tölteni, ahol korábban felkínálta magát a lehetőség. Reggel viszont, hogy azt a helyet ne zavarjam, egy másik lesre ültem fel, ahová cinegés szórót helyeztem ki korábban.
Nem tudtam, hogy járja-e valami a szórót, de abban bíztam, hogy ha más nem is, a kukoricába kevert napraforgóra hátha jár szarka, szajkó vagy galamb.
hajnali les
Megszokott helyen másztam fel a beülőmmel. Jó volt, hogy nem kellett gondolkodni, alakítani a lesen, szépen elfoglaltam a korábban jól kialakított pozíciómat és megkezdődött a várakozás.
Ahogy telt az idő az őzek elkezdtek visszaváltani a nádba. Engem viszont elkerültek. 40 méterre mögöttem 3 őz 40 méterre előttem 5-8 váltott be a nádba, felém viszont egy sem jött.
Ezzel még nem is volt olyan nagy problémám, de az teljesen meglepett, hogy galamb, szajkó, szarka egy darab sem érkezett a fekete napraforgóval is feltöltött berendezésre.

