Több szempontból első örvös galambom

Néhány hónapja el tudtam indulni egy olyan úton, amiről sokáig csak álmodtam. Tagjelölté váltam abban a társaságban, aminek a területe éppen ott van, ahol lakom. 

Jelenleg vadászati lehetőségeim megegyeznek a rendes tagokéval, de biztos csak akkor lesz majd a történet, ha a taggyűlésen elfogadják a jelentkezésem.

Ez a megváltozott helyzet sok új lehetőséget adott, amire már régen is vágytam és most megélhetem. Az egyik ilyen a terület részletes bejárása, ami még jelenleg is zajlik. A teljes terület kb 70%-át térképeztem már fel.

A másik pedig a vaditatás, társasággal egyeztetett formája. Ezt már korábban is szerettem volna, hiszen az Alföldnek ezen a részén a vízhiány és a klímaváltozás hatásait már a saját bőrén érezheti és az utcára kilépve is láthatja az ember. 

A terület jelentős részén maga a talaj is  homok. Ez egyszerűen annyit jelent, hogyha esne is az eső, ami nem szokott, akkor sem marad meg szinte sehol. Egy érdekes szemléltető példa a területen lévő horgásztó. Amiben gyermekkoromban 8 méter mély volt a víz… Most teljesen üres, annyit  esett a talajvízszint. 

A lehetőségen felbuzdulva, a területen 4 apróvad itatót helyeztem el, amit azóta is 2-3 heti rendszerességgel ellenőrzök. (Ennyi idő alatt kb a víz 70%-a  szokott elfogyni) 
 
Ebből sajnos az egyiket nemsokkal a kihelyezést követően ellopták. De a másik három rendeltetésszerűen működik.  Ha szépnek ugyan nem is szépek, de funkciójukat betöltik.
 
A terület maga apróvadas terület, főleg művelt földekkel, egy-egy kisebb erdőfoltal. A szarvas és  a vaddisznó jelenleg a “nem kívánatos” kategóriába tartoznak, és jellemzően a szomszédból téved át, ami megjelenik. 
 
Ezért is apróvad itatók létesültek és nem a tipikus IBC tartályos itatás folyik. (Legalábbis a részemről)
 
Akadt egy kis lakott területhez közeli rész is, ahol kedvemre vadászhatok íjjal. 
 
Oda már vadászati célból is kihelyeztem két kisebb itatót, amire kamerát is helyeztem el. 
Ahogy a videón is látszik az itatót borzok is elkezdték használni. Így arra gondoltam, hogy megpróbálkozom egy éjszakai borzvadászattal sátorból.
Tekintve, hogy őzbak nem mutatkozott a kamerán, világosban még nem a borzvadászatra szánt nyílós hegyes vesszőket tettem az idegre. 
 
Azt reméltem, hogy még világosban hátha összefutok néhány szarkával. Ezért a sima nock-os SGH val szerelt vesszővel készültem elő. 
 
Várakozás közben pedig nem várt vendég szállt le elém, az itató és közém. Egy örvös galamb! Amit még íjjal sosem volt szerencsém elejteni. 
 
A napraforgó táblákon okozott vadkár miatt az idényen kívüli örvös galamb elejtése engedélyezett a társaságnál. Mellettem pedig volt is napraforgó föld ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálom terítékre hozni. 
 
Szerencsémre teljesen háttal állt a galamb a lövés pillanatában. Érdekes módon gerlékkel korábban volt olyan tapasztalatom, hogy még a vessző megérkezése előtt ki tudtak térni és felrepültek. (Erről videó bizonyítékom is van) 
 
Most viszont a vesszőm elől nem tért ki a madár, és a lövést követően helyben maradt. 
 
Így az első vad, amit a területen íjjal ejthettem el egy örvös galamb lett 🙂 Én pedig általa beléphettem az örvös galamb vadászok társaságába.
 
Amikor birtokba vettem a vadat elégedetten tapasztaltam, hogy a hegy a második feladatát is szuperül ellátta. 
 
Pár méterre a madártól megakadt a növényzetben és könnyen megtaláltam. 
 
Ezt követően hajnal 3-ig folytattam a vadászatot. Aznap és így másnap is, a rendszeresen látogató borzok viszont elkerültek.
 
 
 

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *