Egy vasárnapon egy jó korai kezdést beszéltünk meg. A vadászat helyszíne ismét Galgamácsa vadaskertje volt.
Már fél 11 kor megérkeztem, hogy megejtsem a belövést.
Miután minden rendben volt, ideje volt bepakolni a kocsiba a famászó lest és elindulni a leshely felé.
11 re már kint is voltunk. Kerestünk egy alkalmas fát, a közelébe szórtunk egy kis kukoricát, én felmásztam és kinthagytak.
Az alkalmas fa nem volt túl vastag, kicsit instabilnak éreztem rajta a lest, és ráadásul még a szél is lengette, na ez nem volt túl bíztató.
És ráadásul a kelekótyán felkötött kötél a táskára belegabalyodott az íjjba meg a vesszőkbe, úgy kellett kigobozzam mint Ho-ho-ho horgász 6 méter magasról 😀
De amit aznap onnan átéltem az kárpótolt minden kényelmetlenséget.
A cél ismételten gím, dám, őz vagy muflon (nőivar, vagy szaporulat) tarvad elejtése volt.
Szerencsére ennek egy jó részét most videón is meg tudom osztani 😉
A lombkorona szintent az első látogatóim természetesen madarak voltak megint. És sokféle. Gyönyörű volt a daluk.
A lesem elhelyezkedése a képen látható volt.
Elsőnek kb. délben a túloldali erdőben megriadt két szarvasbika. És éppen alattam futottak át. Mivel messziről hallottam őket, épp volt időm elővenni a telefonom.
Ekkor már éreztem, hogy ma ha más nem is történik, már megérte eljönni. A két szarvas alattam futott el, és nem ismert fel, mert nem messze tőlem már le is lassítottak, így volt időm sokáig nézegetni őket.
De az igazi kaland csak ezután kezdődött.
Észrevettem a vadföldön pár muflont. Na ezek már szóbajöhettek, de ugye messze voltak. Készítettem pár képet így a távolból.
Ez ugye még csak egy fiatal 2-3 éves kos, nem is ő volt az érdekes hanem főleg:
Ez a példány. A bárány, aki még biztos nem vemhes, lőhető is, csak jöjjenek közelebb 🙂
Meg is kezdődött a feszült várakozás. De sajnos egy darabig felém tartott a kis csapat viszont később elfordultak az úton.
Majd mellém szegődött a szerencse!
Valahol visszafordultak! És megtalálták a kukoricát is 🙂 Szóval ismét tökéletes helyzetbe kerültem. Sajnos a terepet nem készítettem fel megfelelően, így sok gally a lövés útjában volt. De volt egy két nyitott rész, csak várnom kellett.
Miután megjelentek a történetet videóra is vettem, ezt itt közzé is teszem, bár nem épp egy sikersztori:
Mit láthattunk a videón…
Azon kívül, hogy elbénáztam megint 😀
A muflonok nem ismertek fel. Bár bizonytalanok voltak többször is visszatértek.
A videón sokszor 4-5x ös gyorsítás látszik, volt ahol már nem tudtam tovább kihúzva tartani az íjjat.
Rengeteg volt a belógó ág, ami miatt nehezen került jó lövési helyzetbe a vad.
Miután elnézték nekem, hogy össze vissza mocorgom, ráadásul nappal, végül amikor keresztbe állt a bárány az előtte lévő fa törzsének repülés közben nekicsapódott a vesszőm. Nem sokon múlt, hogy sebzés legyen belőle.
Nem kellett volna, hogy érje a vessző a fát. Ülő pozícióból kellett lőjjek, ráadásul még ki is kellett hajoljak. Nem volt éppen a legstabilabb a helyzetem. Legközelebb ha alakul valami fel kell állni.
A lehetőség adott volt ismét. Nyilván ami késik nem múlik, és valamikor meg kell tanuljam ezeket a dolgokat.
Örülök, hogy volt lehetőségem, meg, hogy többször is visszajöttek.
Igen valószínűleg kint a szabad területen ez nem történt volna meg, de így tudtam egy alkalom alatt többet is tanulni.
Utólag… Legalább nem sebeztem meg szegényt.
A lövés után nem sokkal lemásztam a lesről, megkeresni a vesszőt. Egy darabig nehéz volt elhinni, hogy ismét nem találtam el. Pedig minden adott volt.
De a vesszőt tisztán, vér nélkül találtam meg, és később a videó sokszori megnézése után láttam csak mi is történt pontosan.
Eléggé letört a dolog, főleg mivel sejtettem, hogy a sok fel-le mászással megint nem javulnak az esélyeim.
Ráadásul olyan 5 óra felé le kellett másszak pisilni. Nem vittem üveget. Ami nagy hiba volt. Tudom én, hogy nem kéne mert szaga van de ott már így vagy úgy de el kellett távoznia a dolgoknak.
Így ülve tovább éreztem, hogy mára ez ennyi volt. De legalább eseménydús nap volt az biztos 🙂 És nem sérült meg senki 😀
Majd jött az este, és akadt még látogató.
Ekkor eléggé örültem, hogy néhány méterrel felettük vagyok.
Be is jöttek a kukoricára. Én nem álltam fel mert úgy voltam vele, hogy nem szól rá a szerződésem meg ki tudja mérgesek lennének-e. Pedig az egyik malac nagyon hívogató volt.
Majd amikor már hoszabb ideje eszegettek úgy voltam vele, hogy csak nem hagyom ki, majd magyarázkodok valamit.
Értenyúltam az íjjért, de amikor elkezdtem felállni elrohantak. Pedig észrevettek korábban is, de akkor még nem foglalkoztak velem.
Majd jól rámsötétedett.
Reméltem, hogy a sötédés hatására megint csak úgy értemjönnek, de ez nem történt meg. Ráadásul aki kivitt annak meg elfelejtettem a nevét, így fel sem tudtam hívni.
Lemászni kisétálni meg nem akartam, mert nagyon bevésődött az a tábla a bejáratnál, hogy:
“Vaddisznós kert, a bejárás tilos és életveszélyes.”
Nappal még simán, na de tényleg, este? 😀
Szóval végül SMS-ben írogattam a világon mindenfelé, hogy adják meg a telefonszámot.
Meglett értem jöttek és 6:30 kor 7 és fél óra lesen ülés után véget ért az aznapi vadászat.
Elmeséltem mi történt, mit láttam, féltem, hogy mérgesek lesznek rám, amiért egy ilyen potya lehetőséget is kihagyok.
De szerencsére nem ez volt a helyzet, megkaptam az engedélyt, hogy legközelebb kimenjek korábban, jól vágdossak le minden útban lévő ágat, alakítsam ki szépen a helyet.
És arra is, hogy 2-3 jó íjjászos helyet kialakíthatnék.
Ennek a lehetőségnek nagyon örülök, így én is hasznos tudok lenni majd a számukra, és egy esetleges siker esetén méginkább a magaménak érzem majd az eredményt.
Folytatás következik, lassan tényleg el kéne fogyjanak a hibák amik még jöhetnek, és aztán majd szépen jönnek az eredmények is.
Tanulságok
– Ágávgó, le kell vágni az útban lévő ágakat.
– A kötelet miután rákötöd az íjjra meg a táskára meg kell nézni, hogy nincs-e belegabalyodva valamibe
– A vad megjelenése előtt fel kell állni.
– Mászólessel vadászat esetén kell egy üveg a pisinek.
– Ha jön valami ami szóba jöhet nem szabad túlgondolni, élni kell a lehetőséggel 🙂
– Kihúzni akkor érdemes az íjjat, amikor a vad vagy már jó irányban áll vagy nagyon közel van hozzá, legideálisabb ha közben a szemét éppen takarja is valami.
– Legközelebb több időt kell szánni a leshely megfelelő kialakítására. (Csak féltem, hogy nem örülnének neki, ha még ott garázdálkodnék, de mostmár meg van beszélve)