Hogyan lehet másfél nyulat lőni egy vadászaton? Hát talán csak úgy, ha az ember egyik szeme sír, a másik nevet. Hiszen valahol egy fél nyúlnak is lennie kell, ami végül mégsem került a terítékre. Sajnos a történethez hozzátartozik, hogy ezen a vadászaton nem társult hozzánk négylábú segítő. Apró füge kutyám pedig talán nálam sem tud gyorsabban futni, bár nagy versenyekbe bocsátkozhattunk volna a hétvégén az biztos.
A másik szemem viszont nevet. Az egyik legjobb egyesületi találkozóban és az egyik legjobb íjas hajtásban lehetett részem. A teríték pedig talán rekorder is az íjas mezei nyúl vadászatokat tekintve Magyarországon. Így lesz miről áradozzak majd a következő sorokban. Bár igyekszem majd úgy leírni a hétvégét, amilyen volt és az főleg csak elképesztően jó pillanatokat tartalmazott. Szuper előadások, izgalmas gyakorlás, tökéletes társaság, záporozó nyílvesszők és gratulációk követték egymást. Mégsem szeretném ha bárki azt gondolná, hogy egy sebzés árnya ne lebegne a a szívemen azóta is. De nem bírtam már gyorsabban futni.
gyakorlás és egyesületi közgyűlés
A vadászatot megelőző nap tartottuk a Magyar Vadászíjász Egyesület őszi közgyűlését.
Ez már eléggé megalapozta a hangulatot, főleg úgy, hogy délután volt statikus lövészet, dinamikus lövészet korongra és húzott palackra. Majd előadásokat hallhattunk vadászkutyákról a vadászíjászatban, vadhívó sípokról, vadászkésekről és egy a Szlovák Vadászíjász Egyesület által végzett kutatásról. Ez egy 200 vadelejtést vizsgáló kutatás, amiben az íjas és lőfegyveres vadászatot hasonlították össze hatékonyság, hús tisztaság és
húsból kimutatható stresszhormonok alapján. Eredményeik szerint az íjas lövés esetén a
vad nem szenved többet, kevesebb stresszhormon mutatható ki a húsából és a húsának minősége
is jobb, mintha az elejtés lőfegyverrel történt volna. A vadhús vizsgálatát a Kassai Egyetem állatorvosi
karával együttműködve végezték és a vizsgálat eredményei is általuk kerültek publikálásra.

