Az előző alkalom tanulságaiból tanulva és egy, a csomagteret tetőcsomagtartóval való kiegészítéssel rengeteget javult a kocsiba való bepakolásunk.
Megosztom veletek, mi hogy használtuk így a kocsit. Ezzel az elrendezéssel két vadászíjász el tud menni jó pár napra vadkempingezve, és a pakolás sem lesz egy örök kín.
A tetőcsomagtartóba a kemping cuccokat tettük. Ezeket egyszer-egyszer kell elővenni, vadászathoz nem kellenek, és jó hogy a csomagtartóban nincsenek útban.
Én ide raktam még a B-terv vadászruhámat (Ha elázna az A-terv) külön táskában. Ezzel a vadászruházat megtalálási idejét jelentősen javítottam. Legutóbb egy 130 L-es teli zsákban kellet egy kesztyűt megkeresni, gondolhatjátok mennyi idő volt… (Akkor az volt a taktikám, hogy viszek mindent, és akkor nem érhet meglepetés) (Ráadásul mindent egy zsákban… Hiba volt)
A csomagteret hosszában osztottuk ketté, egyik felében az én cuccaim másikban az Imré volt. Így pakolásnál nem voltunk útban egymásnak.
A hátsó ajtónál volt a vadászhátizsák meg a ruha. A csomagtartónál a vesszőfogó, húsos láda, mászóles.
Ez az elrendezés hamar bizonyította működőképességét 
Pénteken délután érkeztünk meg. Rövid beszélgetés után a hivatásos vadásszal kiderült, hogy a helyszín és az eljárás ugyan az lesz.
Jó volt ismerős terepen mozogni.
Indulás előtt arcfestéket kentünk fel.
Előnye:
Nem zavar az oldásban
Nem kényelmetlen
Nem csúszik a szemedbe
Nem csúszik le.
Nem hagyod el, nem kell kötözni.
Nem párosodik be a távcső.
A kezedet is be tudod kenni, és akkor kesztyű sem kell.
A kesztyűvel szemben hasonló előnyök sorolhatóak fel. Nem hagyod el, nem esik ki, nem rontja az oldást és társai.
Hátránya:
A kezeddel utána összekened amihez hozzáérsz.
Nehéz lemosni (hogy ne ázzon le könnyen 
)
Ezentúl, ha nappal vadászom majd, mindig arcfestéket fogok használni.
Főleg praktikus volt, hogy mivel este-reggel vadásztunk, le sem mostuk estére. (Mondjuk a bőrnek ez nem tudom mennyire tesz jót).
Majd elindultunk.
A terv az volt, hogy Imre felkeres egy számunkra még új/ismeretlen dagonyát, én pedig egy ismert dagonyánál ülök majd ki kisszékkel.
Elindultunk az első szakaszon közösen és az út melletti bokrosban már hallottunk is valami mozgást. Jobbról-balról közrefogtuk a bokrost de a hang eredetére nem derült fény.
Majd megérkeztem a dagonyához és a múltkor kialakított helyen felkészültem a várakozásra.
Mivel csak sötétedésig vadásztunk, nem kellett túl sok meleg holmit vigyek magammal, egész komfortos volt a helyem.
Másfél – két óra múlva 3 szarvas, 2 tehén és egy borjú érkezett a dagonyához. Majd elkezdtek ott eszegetni.
A leshelyem nem biztosított túl sok takarást, de az arcfesték hatása bámulatos volt.
Mozdulatlansággal kombinálva az eredmény a következő felvételen látható:
(Hosszú felvétel, tekerj bele, de megsúgom, 5 szarvas is lesz rajta 😉 )
Érdekes, hogy meg tudtam oldani, hogy elrakjam az íjat, elővegyem a telefont, videózzak. Közben volt, hogy a tehenek 5-7 méterről néztek. De nem ismertek fel! Varázslatos volt betekintést nyerni a kis család mindennapjába ebből a távolságból.
Nem volt idénye sem a tehénnek sem a borjúnak, ünő pedig nem volt a csapattal. (Annak lett volna)
Külön hatalmas meglepetés volt, hogy egyszer csak a tehén lába között megjelent két dám borjú is! (Ez is rajta van a videón)
Valamikor a szagom érezhették meg, mert egyszer felborult az idill. A gímek balra a dámok jobbra távoztak.
Ha lett volna ünő köztük, nagy eséllyel meg tudtam volna lőni.
Elmentek és sejtettem, hogy ez volt a lehetőség mára.
Bár nem lőttem semmit, egyáltalán nem voltam csalódott, hiszen ennyire a szarvasok között mint ott és akkor még sose voltam.
Ami még tovább fokozta az élményt, hogy valamivel később megjelent egy bagoly. Aki a vadászatának egyik kiinduló pontját éppen a fejem felett találta meg.
Egy darabig néztük egymást a gyöngybagollyal, de képet már nem tudtam készíteni róla.
Bár vad nélkül de élményekkel tele indultam vissza a kocsihoz, ahol Imrével találkoztam.
Ő sem lőtt semmit, de neki talán még az enyémnél is mozgalmasabb délutánja volt.
Látott őzet, gímet, dámot, rókát meg borzokat is.
Egy rókakölyök volt tőle 25 méterre, majd cuppogással próbálta közelebb csalni, de sajnos a hanggal amit kiadott csak elijesztette.
A két borz kölyök 10 méterre ment el mellette de azoknak még nem volt idénye, a többi vad pedig lőtávolon kívülre esett.
Este a szokásos helyen vadkempingeztünk. Kitaláltuk, hogy a gyorsabb pakolás érdekében nem verünk sátrat, csak kifeszítünk egy ponyvát.
Az ötlet nem volt rossz, de a nyári hálózsákok kevésnek bizonyultak. Így bár amúgy sem volt sok időnk aludni azt a keveset sem aludtuk végig. Hát tanultunk ebből is.
Főleg úgy, hogy bőven elfért volna a téli hálózsák a tetőcsomagtartóban 
.
Tanulságok
– A tetőcsomagtartó hasznos.
– Az arcfesték elképesztően jó. (Bővebben kifejtve a szövegben)
– Mindig téli hálózsákot vigyél, ha nem kell cipelned a nap folyamán. (Ha cipelni kell talán akkor is)
– Külön táskában tartsd azokat a vadászruhákat amiket csak talán kell majd használnod.
– 25 m-ről inkább lőjj a rókára ne cuppogj rá
– Ha nincs eső nyáron elég egy ponyva alatt aludni.